6 lépés, amit muszáj megtennie a nyugdíjért

Ma már közhely, hogy az állami nyugdíjra nem számíthatunk idős korunkra. Talán meglepő, de a magyarok szinte tökéletesen tudatában is vannak ennek: 100 emberből kettő gondolja csak, hogy kényelmesen meg tud majd élni abból, amit idős korában havonta hoz a postás.

De akkor miért van mégis ennyire kevés magyarnak nyugdíjcélú megtakarítása? Az államnak változtatnia kellene a hozzáállásán, de ne essünk abba a hibába, hogy másoktól várjuk a megoldást. Mindenki úgy tudja biztonságba helyezni magát, ha egyrészt növeli a jövedelmét, másrészt sokkal tudatosabb a pénzügyeiben.

 

A magyar állami nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. Álomba ringatja magát, aki azt hiszi, hogy öngondoskodás nélkül boldogul majd nyugdíjas éveiben. De az okok keresése, a panaszok felsorolása előtt vegyük rögtön sorra, hogy mi a javaslat, azaz mit érdemes tenni a fentiek ismeretében.

 

  • Tanuljon! Közhelynek tűnik, pedig nem az. Ráadásul sosem késő elkezdeni. Csak nézze meg, micsoda különbségek vannak az ágazatok között fizetésben. Egy informatikus, mérnök, vagy pénzügyes jellemzően kétszer annyit keres, mint az átlag. Növelheti a fizetését, csak új dolgokat kell elsajátítania hozzá, olyat, amiért éppen jól fizetnek. Az interneten rengeteg dolgot megtanulhat teljesen ingyen, csak időt kell rászánni. Nyelveket mindenképpen, de akár szakmát is elsajátíthat.
  • Legyen mobil, költözzön el! A magasabb jövedelmek, jobb munkalehetőségek érdekében nagyon sok esetben fel kell húznunk a nyúlcipőt. Figyeljük meg, hogy Budapesten akár 30-40 százalékkal jobban lehet keresni ugyanazzal a szakmával, mint vidéken. A bérkülönbségek nagyobbak, mint a megélhetési költségek különbségei. A külföldi munkavállalásról pedig már ne is beszéljünk: egyre több magyar ismeri fel ennek előnyeit.
  • Váltson munkahelyet! Ez a pont némileg összefügg az előző kettővel, de nem feltétlenül ugyanaz. Ha szakmán belül maradunk és helyben is maradunk, akkor is érdemes megvizsgálni néha, hogyan fizetnek munkaadónk versenytársai. Számos esetben ugrásszerű fizetésemelést érhetünk el egy átigazolással.
  • Keresse az államilag támogatott pénzügyi megoldásokat! Nyugdíjszempontból talán azönkéntes nyugdíjpénztár a legjobb megoldás, mert a nyugdíjbiztosítás túl drága, a NYESZ-szel pedig túl sokat kell foglalkozni. Ha 20 éves korától havi 10 ezer forintot félretesz, akkor 22 millió forintot is összegyűjthet nyugdíjas korára. Ráadásul úgy, hogy csak mintegy 6 millió forint lesz a saját befizetés, a többi állami támogatásból és hozamból jön össze.
  • Semmiképp ne hagyja parlagon a megtakarításait! Fektesse be, kamatoztassa a pénzét. Meglepődne, ha tudná, hogy mennyire igaz, hogy sok kicsi sokra megy.
  • Váltsa ki a hitelét! Nagyon leestek a kamatok az elmúlt években, muszáj időnként utánaszámolni, hogy a meglévő hitelünket megéri-e kiváltani egy újonnan felvett hitellel, aminek alacsonyabb a törlesztője.

A szabályozásnak is változnia kellene

Az államnak fontos lenne sokkal erősebben támogatnia az öngondoskodást. Nem további támogatásokra és anyagi ösztönzőkre gondolunk. Nyugdíj fronton elég lenne például arról meggyőzni a lakosságot, hogy a jelenleg fennálló önkéntes nyugdíjrendszerben nem lesz változás.

Szuper dolog, hogy három különböző termék közül is választhat a magyar lakosság, ha nyugdíjcélra szeretne takarékoskodni. A három termék természetesen jó, ha nem teljesen egyforma, de felesleges például különbözően szankcionálni az idő előtti „feltörést”. Nyugodtan lehetne ezt egységesíteni és egészen biztosan szükség lenne a szabályok egyszerűsítésére. Nonszensz, ha még a szolgáltatók sem feltétlenül tudnak egyetérteni abban, hogy bizonyos eseteket hogyan kell kezelni.

 

Szintén fontos prioritás kellene legyen a szabályozók számára a gazdaság készpénzmentesítése, de legalábbis a lakosság körében tapasztalható óriási jelenlegi készpénzállomány leszorítása.

 

Mi a probléma, miért ezeket javasolom? Több érdekes kutatás és adat is napvilágot látott az elmúlt hetekben/hónapokban arról, hogy a magyarok mennyire vannak tudatában a tényeknek, és hogy mit tesznek azért, hogy biztosítsák jövőjüket. Ezek többek között a Pénztárszövetségtől, a K&H-tól, a CIB-től, illetve az Erste-től érkeztek.

 

A problémát a következő ellentmondás jelenti: miközben a magyarok mindössze két százaléka gondolja úgy, hogy kényelmesen meg tud majd élni az állami nyugdíjból, tíz főből mégis csak kb. három rendelkezik olyan megtakarítással, amit a nyugdíjas éveire tett félre.

Hogy a magyarok képben vannak, az is mutatja, hogy harmaduk kifejezetten úgy látja: az állami nyugdíj semmire sem lesz elég. 15 százalék szerint pedig egyáltalán nem lesz majd állami nyugdíjuk. Mindezek ellenére 100 emberből 80 nem rendelkezik például önkéntes nyugdíjpénztárral, pedig az megoldást jelenthetne. Ezeknek a pénztáraknak a taglétszáma ráadásul évek óta csökken.

 A CIKK ITT FOLYTATÓDIK….

Szólj hozzá

admin