1

Magyar melósokat keresnek: 640 ezres fizetés, érettségi sem kell

Telefonos kisasszony volt itthon, aztán Dániában egy nyércfarmon dolgozott a 28 éves Lívia. Most ingyenes nyelvtanfolyamra jár, van egy nagy házuk és esze ágában sincs hazajönni. Ha ugyanis jól beszéli majd a nyelvet, könnyebben talál majd munkát. Rövidtávon a cél, hogy bolti eladóként tudjon dolgozni.

Dániában szinte mindenki kijön a fizetéséből, még akkor is, ha minimálbért kap, és albérletet is kell fizetnie

– mondta a Pénzcentrumnak a 28 éves Lívia, akinek nevét kérésére megváltoztattuk. A fiatal magyar lány két éve költözött Dániába. Korábban telefonos értékesítőként dolgozott Észak-Magyarországon. Hogy miért döntött úgy, hogy külföldön próbál szerencsét, arra azt válaszolta, élettársa már évek óta kint él a skandináv országban, és adódott egy lehetőség, hogy együtt dolgozhassanak.

Nyelvtudás nélkül semmire nem megy az ember

– jegyezte meg a magyar lány, aki most ingyenes nyelvtanfolyamra jár.

Dániában ugyanis minden, tartózkodási engedéllyel és dán személyi számmal (CPR Number) rendelkező külföldi jogosult ingyenes dán nyelvtanfolyamon való részvételre.

Amíg viszont valaki nem beszéli jól a nyelvet, a lehetőségei korlátozottak: leginkább mezőgazdasági területen, farmokon tudnak elhelyezkedni a külföldiek. Lívia és élettársa is egy nyércfarmon dolgozott mostanáig. Kemény munka, Lívia – részben a nyelvtanfolyam miatt, részben a munka természete miatt – részmunkaidőben dolgozott.

A párom 4-5 ezer forintnak megfelelő óradíjat kapott, én valamivel kevesebbet

– mondta Lívia, hozzátéve, hiába zavaró a szag, hiába fizikai munkáról van szó, azért voltak olyan dolgok, amik tetszettek neki. Például maguk oszthatták be az időt: a főnökük kiadta, mi az elvégzendő feladat, az viszont rájuk volt bízva, azt hogyan és mennyi idő alatt csinálják meg.

Senkit nem érdekel, hányszor állok meg, hányszor gyújtok rá, a lényeg az volt, hogy amivel megbíztak, azt elvégezzem

– mesélte. Ráadásul ők maguk vezették, hány órát töltöttek munkával, és az alapján fizették ki őket. Fel sem merült a farm tulajdonosában vagy a főnökben, hogy esetleg csalnának, és nem is tették.

Most viszont váltani szeretnének. Arra a kérdésre, nem aggódik-e, hogy egy havi kereset kiesik, mosolyogva azt válaszolja, nem.

A kettejük fizetéséből ugyanis félre tudtak tenni havonta, van vésztartalék, és attól sem tart, hogy ne tudnának hamar elhelyezkedni.

Ők egyébként egy 80 négyzetméteres, jó állapotú házat bérelnek, amiért 3500 dán koronát, vagyis 145 ezer forintnak megfelelő összeget fizetnek havonta. A fizetésüket soha nem élték fel, és nagyon figyelnek a kiadásaikra is.

Németországban szoktuk megejteni a nagybevásárlásokat, nincs messze, és jóval olcsóbb minden, mint itt. E mellett itt nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre és valóban arra is ösztönzik az embert, hogy odafigyeljen a szelektív hulladékgyűjtésre. Ha például visszaviszek egy zacskónyi üres PET-palackot az üzletbe, azért 4-5 ezer forintnak megfelelő kupont kapok, amit levásárolhatok

– mesélte a magyar nő.

A mindennapi kiadások mellett az is belefér, hogy rendszeresen hazalátogasson. Azt mondta, jól érzi ugyan magát kint, de az emberek, a környezet nagyon más, mint Magyarországon. Zárkózottabbak a dánok, csendesek, ő pedig egyelőre nem is beszéli jól a nyelvet. Hiányzott neki a család, ezért gyakran hazalátogatott.”Ezt még úgy is megengedhettük magunknak, hogy én csak részmunkaidőben dolgoztam” – jegyezte meg.

Kiemelte, hogy abból a szempontból is könnyebb az élet Dániában, hogy nagyon sok az ingyenes kulturális program, nem kell sokat költekezni ahhoz, ha valaki ki szeretne kapcsolódni.  Arra a kérdésre, tervezik-e, hogy valaha visszatérnek Magyarországra, azt válaszolta: valamikor biztosan, de nem mostanában. A megtakarított pénzükből vettek itthon földeket, azt bérbe adják – így passzív jövedelmük is lesz, amit nem élnek fel, ezt szintén félreteszik.

Az élettársam évek óta kemény fizikai munkát végez. Ezt ideig-óráig tudja csak csinálni. Szeretnénk felkészülni arra az időre, amikor már nem lesz rá képes

– mondta Lívia. Arra a kérdésre, milyen munkát szeretne vállalni, ha már jól beszéli majd a dán nyelvet, azt mondta, bárminek örülne, ami nem farmon történő munkavégzéssel jár. Nagy előrelépés lenne már például egy bolti eladói munka is, de arra még várni kell. Most mind a ketten egy paplangyárban fognak dolgozni, ahol már valamivel több lesz a fizetésük, mint amennyit a farmon kaptak.

Folyamatosan keresnek embert Dániában

Az interneten keresgélve több olyan állásajánlatot is találni, ahol betanított fizikai munkára, nyelvtudás nélkül keresnek embert Dániába. Az egyik hirdetés szerint a próbaidő alatt 900 eurónak, vagyis 275 000 forintnak megfelelő összeget fizetnek a munkavállalónak, a negyedik hónaptól pedig 340.000 forintra emelik a fizetést. A munkaadó szállást biztosít, 5 hét fizetett szabadságot adnak és jár dán orvosi biztosítás, sőt, utazási biztosítás is.

Összehasonlításképpen Magyarországon egy szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálta legfrissebb adatai szerint bruttó 190661, a baromfitartó és -tenyésztők bruttó 186468 forintot keresnek. Ez a fizetés viszont bőven az átlagfizetés alatt van, idén júniusban ugyanis ez az összeg bruttó 297 300 forint volt.

Egy mezőgazdasági területen dolgozó betanított munkás pedig még annyit sem keres, mint maga a tenyésztő. Magyarországon találtunk például olyan állatgondozói állást, amiért óránként bruttó 800 forintot fizetnének, egy pest megyei tanyára pedig havonta 120-150 ezer forintért kerestek augusztusban tanyagondnokot. A hirdetés szerint bejelentett munkaviszontról lenne szó és lakhatást is biztosítanak a leendő munkatársnak.

Szólj hozzá

admin1

One Comment

  1. Hát érdekes és tanúságos! én egy Német öntödében dolgozok és a párom szállodai takarító! És itt Németországban kb ennyit keresünk ketten mint ott egy ember! Igaz én 57 éves vagyok a párom 53 tehát örülünk ennek is. De azért jó lenne megpróbálni hátha sikerülne.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.