Már úton vannak hozzánk az új paraziták

Hirdetés

Hirdetés

A malária elől a római arisztokrácia nyáron a hegyek közé menekült, de mi hol keresünk majd menedéket a klímaváltozás miatt megjelenő új betegségektől? Pesszimista forgatókönyvek szerint pár évtizeden belül a globális felmelegedés miatt elterjedő kórokozók fogják megtizedelni az emberiséget. Találjuk meg őket, mielőtt ők találnak meg minket!

Ne számítsunk gyors kihalásra, a civilizáció vége nem úgy fog bekövetkezni, mint kis híján az Androméda törzsben: nem egy több milliárd fős pusztítást okozó új halálos vírustól kell tartani, már csak azért sem, mert arra úgysem tudnánk felkészülni. Rendszeressé váló új helyi járványokra ellenben nagyon is számítani kell, tegyünk meg hát mindent még most, amíg fel tudunk készülni, hogy javítsuk az esélyeinket.

Ez a célja annak a nemzetközi akciótervnek, ami jelentős magyar részvétellel formálódik. A DAMA nevű kezdeményezés a megelőzésről szól, arról hogy mit kellene egészen sürgősen tenni, hogy a klímaváltozás miatt előre tudhatóan megjelenő fertőző betegségek ne érjenek minket teljesen váratlanul.

„Létrehoztunk egy nemzetközi munkacsoportot, és azt szeretnék, hogy ebből egy nagyon komoly, potenciálisan globális méretű akció legyen, hogy előre gondolkodva csillapítani tudjuk az új fertőzések terjedését. Kiirtani őket nem lehet, ez illúzió, de nem mindegy, hogy mekkora lesz a veszteség” – mondta nekünk Balatonfüreden, a klímaváltozás és a fertőző betegségek kapcsolatáról szóló nemzetközi konferencián Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az esemény kezdeményezője.

A helyzet rosszabb, mint gondolnánk. A klímaváltozás vallásra, nemzetiségre és pártállásra való tekintet nélkül mindenkit érint. A Homo sapiens nem fog még kihalni, de a klímaváltozás alapvető mozgásokhoz és ezzel új betegségekhez vezet

– hangsúlyozta a konferencián az amerikai Daniel R. Brooks zoológus, szintén a prevenció elemi fontosságát emelve ki.

A veszélyhelyzet részben a tömeges migrációval függ össze, de nem elsősorban az emberekével.

Az ökológusok régen mondják, hogy nem a kihalás, hanem a migráció a klímaváltozás első következménye. Minderről már jelen időben kell beszélnünk. Nem csak a humán klímamenekültek miatt: a globális felmelegedés ugyanis az állatok és a kórokozó paraziták vándorlásával is jár, és az élőhelyváltásokkal az állatok és mi is új patogéneknek vagyunk kitéve.

Nálunk is lesz malária

Idén augusztusban meghalt maláriában egy négyéves kislány Bresciában. A tragédia előtt az orvosok és az egész olasz egészségügyi rendszer is értetlenül állt, a kislány ugyanis el sem hagyta Olaszországot, és más olyan speciális körülmény sem volt, ami megmagyarázta volna, honnan kapta el a betegséget. A legvalószínűbb, hogy az idei meleg nyáron Itáliában is megjelent az első maláriával fertőzött szúnyog.

Ha Észak-Olaszországban már van maláriás eset, akkor a Kárpát-medencében is bármikor megjelenhet a betegség.

A malária egyébként nálunk is elterjedt fertőzés volt, az ötvenes évekig voltak Magyarországon is maláriás megbetegedések, azonban akkor – részben a brutális egészségügyi hatásai miatt később betiltott DDT, részben a lecsapolásoknak köszönhetően – sikerült megszüntetni.

A közeljövőben azonban a malária minden várakozás szerint újra el fog terjedni a mérsékelt égövi országokban is. A meleg és nedves időjárás ideális a fiatal szúnyogok kifejlődéséhez és túléléséhez. A magyar járványügyi szakemberek és parazitológusok biztosak benne, hogy a malária újra meg fog jelenni Magyarországon – véleményük szerint ennek csak az ideje lehet kérdés.

Ez önmagában elég aggasztó. És miközben egy spanyolnátha-járványhoz hasonló kataklizma hirtelen bekövetkeztére nem lehet felkészülni, csak a következményeit lehet tompítani, de az úgynevezett „parazitaszennyezésre” igen. Ez nem drámai elárasztás, de ebbe is bőven bele lehet halni. Egy kis dengue-láz, egy kis zika, egy kis malária – összeadódva mindez borzasztóan sok lehet

– mondja Szathmáry Eörs.

Ha ugrik a parazita

A XXI. században felbukkanó, újra megjelenő vagy új helyeken terjedő betegségek háromnegyede állatokról terjedt át emberre. Ilyen az AIDS, a SARS, a madárinfluenza, a H1N1-es influenzavírus is, de a közép-európai népességet leginkább fenyegető betegségek közül most leginkább három klasszikusan trópusi betegséget, a malária mellett a nyugat-nílusi lázat és a dengue-lázat szokták emlegetni. Az utóbbit (a sárgalázzal együtt) terjesztő szúnyogfaj, az Aedes aegypti elterjedése is erősen hőmérsékletfüggő.

A fájdalmas dengue-láznak az előrejelzések szerint 2080-ban 5-6 milliárd ember lesz kitéve a világon.A CIKK ITT FOLYTATÓDIK…



Hirdetés


Neked mi a véleményed? Szólj hozzá!

Contacts:
Posted by: admin on

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.